Az új gyarmatpolitika
A fordulatot az hozta, hogy a 7 éves háború vége új helyzetet teremtett. Igen költséges volt a a háború: a francia állam csődközeli helyzetbe került, Anglia államadóssága pedig 137 millió fontra nőt (gyakorlatilag megduplázódott). A rossz anyagi helyzet szülte azokat az új gazdasági intézkedéseket, amelyek majd feszültséget szülnek a gyarmatok és Britannia között.
Új Skóciában, Halifaxban létrejön az altengernagyi bíróság, amelynek feladata a csempészeti ügyek kivizsgálása. Eddig ezeket az ügyeket a gyarmati bíróságok tárgyalták, de a britek nem tartották elég hatékonynak, ezért állították fel ezt a külön bíróságot.
1764 - Jövedelem törvény: a Navigation Act kibővítése, amely azt írja elő, hogy minden a gyarmatokra szánt export árút először Angliába kell szállítani.
1764 - Pénz törvény: nincs papírpénz a gyarmatokon: fémpénzhiány, nem állíthatnak elő papírpénzt: inflációt okozott volna
1764 - Cukor törvény: a gyarmatokra behozott cukor vámját csökkentette, viszont újakat vetett ki textilekre, borra, indigóra, kávéra, s a korábbiaktól eltérően kimondottan a bevételnövelésre, nem csupán a kereskedelem szabályozására irányult.
1765 - Bélyeg törvény: az okmánybélyegek bevezetése, a jogi papírok utáni illeték befizetését tette kötelezővé. Ez a törvény a lakosság egészét érintette: közvetlen adó volt ez, amelybe nem egyeztek bele, a Brit parlamentnek nem volt joga ilyen törvényt hozni: “ No taxation without representation”. A Brit parlament nem számított ekkora ellenállásra, ezért vissza is vonta a rendeletet 1766 májusában. Probléma volt az is, hogy az üzenetek igen lassan jutottak az egyik féltől a másikhoz: általában 5-6 hét alatt értek célba az üzenetek.
1766/1767 - Townshend törvények: ezek a törvények Charles Townshend brit pénzügyminiszter nevéhez fűződnek. A törvény vámot vetett ki egy egész sor, idáig meg nem vámolt árucikkre: üvegre, ólomra, festékre és papírra többek között. Ezek a vámok különösen elviselhetetlennek tűntek mert, a vámok begyűjtésének munkáját azzal erősítették meg, hogy a gyarmati tisztviselők fizetését a továbbiakban a befolyt jövedelmekből biztosították. Ezzel megfosztották a gyarmati gyűléseket a leghatékonyabb fegyverüktől, attól, hogy megvonják a makacskodó királyi tisztviselők fizetését.
1773 - Tea törvény: ez a törvény egyértelműen a csőd szélére került Kelet Indiai Társaságot szerette volna megmenteni. Az intézkedés monopóliumot biztosított a Társaságnak a gyarmati tea kereskedelemben. Ezzel növelte bevételeit, csökkentette a tea árát Amerikában. Az olcsó tea feleslegessé tette a csempészetet, és megfosztotta az amerikai kerekedőket a teakereskedelemben való részvételtől. De az olcsó teára még mindig kivetették a Townshend- vámot.
A konzervatív amerikai kereskedők felháborodásuk okán szövetségre léptek a radikálisokkal. Úgy gondolták, hogy a britek az olcsó teával akarták rávenni az amerikaiakat arra, hogy lemondjanak szabadságjogaikról.
1773 december 6 - Bostoni teadélután: Bostonban mohawk indiánoknak beöltözött polgárok megtámadták a brit hajókat, és mintegy 45 tonna teát a kikötő vizébe öntöttek.
Felhasznált irodalom:
Sellers-May-McmiIllen: A Synopsis of American History
Gary Souter: Founding of the United Sates