Különös módon nem a tengerjáró Portugália, hanem Spanyolország játszott szerepet az Újvilág feltárásában. Mire az angolok és a franciák megkezdték az észak-amerikai gyarmataik telepítését  a spanyolok már elfoglalták Floridát, valamint Új-Mexikót és Arizonát, és 100 év múlva övék volt Texas is. A XVIII. Században misszióik és erődeik Kaliforniáig terjseszkedtek. Ezek az északi előőrsök azonban sosem váltak olyan fontossá a spanyolok szemében mint Peru és Mexikó, ezek inkább ütközőterületként szolgáltak az ellenséges indiánok és a rivális európai hatalmakkal szemben.

A déli Új Spanyolország kialakulása után jöttek létre északon a francia és holland gyarmatok:  Új - Franciaország és Új - Hollandia. E két országot is az arany megszerzése hajtotta, ám a gazdaságot hal és szőrme formájában találták meg. Számos sikertelen expedíció után mindkét ország lemondott a Kínába vezető út felfedezéséről és nekiláttak a gyarmatelepítésekhez.  1655-ben Hollandiának sikerült elfoglalnia egy kis svéd telepet a Delaware folyó partjánál. Ezt a gyarmatot azonban hamarosan átnevezték New Yorkra amikor a hollandok vereséget szenvedtek az angoloktól.

Amerika angol gyarmatosítása jellegét és következményeit tekintve különbözött más európai nemzetekétől: Anglia szegény országként vágott neki gyarmati vállalkozásaihoz. Mivel I. Erzsébet  tengerészei  a katolikus Spanyolországgal hadakoztak, nem maradt pénz az újvilági vállalkozások finanszírozására. Ezért kellettek  a magánvállalkozások, amelyek saját zsebből támogatták az ügyet. Sajnos azonban az angoloknak rá kellett jönniük, hogy csak magánvállalkozásokból nem lehet finanszírozni az újvilági ügyet.

A számtalan sikertelen próbálkozás közül talán a Ranoke kolónia érdemel említést: 1855-ben egy 117 főből álló csoportot indítottak útnak, amelyben asszonyok és gyerekek is voltak. Ám amikor 1591-ben a készleteket szállító hajó visszaért a kolóniára, Ranoke teljesen elhagyatott volt, nem találtak ott senkit.  A problémát Sir Walter Raleigh úgy oldotta meg, hogy, a virginiai vállalkozás támogatására szindikátust (részvénytársaságot)  szerezett az angol kereskedők körében.

Az angol gyarmatosítás  magánvállalkozói jellege és az angol társadalom individualista vonásai az Újvilág környezetében fontos következményekkel jártak:  az ősi intézmények híján az emberek szabadon építhettek fel egy új társadalmi rendet,  a bőséges természeti erőforrások pedig kedvező lehetőségeket teremtettek  a vállalkozások számára.

Felhasznált irodalom:
Sellers-May-McmiIllen: A Synopsis of American History
Hahner Péter: A régi rend alkonya