A diner vagy étkező már több mint 140 éve része az amerikai életformának. Pontosabban azóta, hogy egy részmunkaidős Rhode Island-i nyomdász megállt a Providence Journal épülete előtt, hogy egy lovaskocsiról áruljon ételt éhes kollégáinak.  Ez az étkezési forma több művészeti ágat is megihletett: Edward Hopper „Nighthawks” festménye vagy Barry Levinson „Diner” című filmje is ezt bizonyítja, de más amerikai filmek nagy részében is felbukkan egy-egy jelenet erejéig.   Összefoglalva: a diner az amerikai éttermek kvintesszenciája.

Néhányan az épület sajátosságai alapján definiálják: egy szabadon álló szerkezet, amely eredetileg fából készült, s melynek belseje nagyon hasonlít egy Pullman étkezőkocsira, melyben csillogó ...

A Chesapeake - öböl gyarmatai: Virginia és Maryland:

I. Erzsébet 1603-ban bekövetkezett halála után utóda, I. Jakab békét kötött Spanyolországgal, s ezzel felszabadította országa emberi és gazdasági erőforrásait is a tengerentúli vállalkozások számára. I. Jakab királyi alapítóleveleket adott két részvénytársaságnak, hogy hozzanak létre gyarmatokat azon a területen amelyet Sir Walter Raleigh Virginiának nevezett el. A londoni Virginia Társaság azonnal útnak is indított két hajót - Goodspeed és a Discovery -  114 emberrel a fedélzeten. A két hajó 1604-ben érte el a Chesapeake-öblöt és egy mocsaras félszigeten megalapították  Jamestownt - az első állandó angol települést Észak-Amerikában.

A Chesapeake-öböl északi partjain ...

Mialatt a brit gyarmatok egyre erősödtek és gyarapodtak Észak-Amerika keleti partjain, a franciák északon és a kontinens belsejében eltérő típusú gyarmatbirodalmat építettek ki. 1608-ban, egy évvel Virginia megalapítása után, Samuel de Champlain létrehozta Quebec települését a Szent Lőrinc folyónál. Champlain éveket töltött azzal, hogy feltárja a Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak vidékeit. Kísérletet tett az algokin és huron indiánokkal való jövedelmező szőrmekereskedelem kialakítására.

A francia szőrmekereskedőket hamarosan jezsuita hittérítők követték, akik behatoltak az északi erdők mélyére, hogy a kereszténységet elterjesszék az indiánok között.  A XVIII. század közepén a Szent Lőrinc-folyó mentén már kialakult ...

A francia birtokok megszerzésével kitágult az USA horizontja, s főleg az északi részeken, már nagyon közel kerültek a Csendes-óceáni partokhoz. (Délen még a spanyolok tartották magukat, később pedig a mexikóiakkal kerültek szembe az amerikaiak.) A vásárlás után néhány héttel az akkori amerikai elnök, Thomas Jefferson megszavaztatta a kongresszussal, vagyis a törvényhozással, hogy 2500 dollárt adnak egy nyugati felfedezőút finanszírozására.

Az útra „intelligens katonatiszteket” kerestek, akik tíz-tizenkét emberrel nekivágnak az ismeretlennek. Feladatuk már ekkor is az volt, hogy a nyugati óceánig eljussanak. A katonáknak tanulmányozniuk kellett az indián törzseket, növénytani, geológiai és állattani jegyzeteket is készíteniük ...

Különös módon nem a tengerjáró Portugália, hanem Spanyolország játszott szerepet az Újvilág feltárásában. Mire az angolok és a franciák megkezdték az észak-amerikai gyarmataik telepítését  a spanyolok már elfoglalták Floridát, valamint Új-Mexikót és Arizonát, és 100 év múlva övék volt Texas is. A XVIII. Században misszióik és erődeik Kaliforniáig terjseszkedtek. Ezek az északi előőrsök azonban sosem váltak olyan fontossá a spanyolok szemében mint Peru és Mexikó, ezek inkább ütközőterületként szolgáltak az ellenséges indiánok és a rivális európai hatalmakkal szemben.

A déli Új Spanyolország kialakulása után jöttek létre északon a francia és holland gyarmatok:  Új - Franciaország és Új - Hollandia. E két ...